Inkontinencia

A HÓLYAGELLENŐRZÉS ZAVARAI
VIZELETELCSEPEGÉS - INKONTINENCIA

BEVEZETÉS
MIT NEVEZÜNK INKONTINENCIÁNAK?
KIKET ÉRINT ELSŐSORBAN AZ INKONTINENCIA?
MILYEN OKOK SZEREPELNEK AZ ELŐIDÉZÉSÉBEN?
MILYEN FORMÁI ISMERTEK AZ INKONTINENCIÁNAK?
HOGYAN ELŐZZÜK MEG AZ INKONTINENCIA KIALAKULÁSÁT?
MILYEN VIZSGÁLATOK SZÜKSÉGESEK A KEZELÉS MEGKEZDÉSÉHEZ?
MILYEN GYÓGYMÓDOKAT ALKALMAZUNK INKONTINENCIA ESETÉN?
MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI?

BEVEZETÉS

A hólyagkontroll működésének hibáit, más néven vizelettartási zavarokat gyakran csipp-csepp ügyeknek nevezzük. Az állapotról rendszerint szégyenlünk beszélni, sokan helytelenül a kor természetes velejárójának tartják.
A vizeletürítés feletti kontroll elveszítése nem önálló kórkép, hanem tünet, amelynek hátterében számos rendellenesség, betegség állhat. Az életkor előrehaladtával előfordulása növekszik. A főleg nőket érintő zavar a felnőtt népesség körében 5-10%-ra tehető, míg a hatvan éves kor felett elérheti az 50%-ot is.
A fiatal korosztály számára komoly beilleszkedési zavart jelent, középkorúaknál csökkenti a szexuális együttlétek számát, hátrányosan befolyásolja a munkaképességet, időseknél pedig a környezettől való teljes elszigetelődéshez vezethet. Az inkontinencia bármely életkorban is fordul elő nagymértékben rontja az életminőséget. Tekintettel arra, hogy az inkontinencia legtöbb esetben gyógyítható a problémával érdemes időben felkeresni szakembert (urológus, nőgyógyász), így megmarad a lehetőség a korai kezelési módszerek alkalmazására és elkerülhető a műtéti beavatkozás.

MIT NEVEZÜNK INKONTINENCIÁNAK?

Azt a tünetet, amikor a vizelet akarattól függetlenül a húgycsövön keresztül elfolyik inkontinenciának nevezzük. Inkontinens az a beteg, akinek vizelet ürítése nem a megfelelő időben és helyen történik. Az inkontinenciában szenvedő beteg hiába akarja, nem képes vizeletének ellenőrzött kiürítésére, mert elvesztette a képességet, hogy hólyagműködését szabályozza.
Az inkontinens betegek éppen ezért nem tehetnek arról, hogy vizeletük elcsepeg. Súlyos hiba éppen ezért a tartási zavarban szenvedőt betegsége miatt megbélyegezni.
Segíteni kell őt inkább abban, hogy panaszai mihamarabb kivizsgálásra és megoldásra találjanak!

KIKET ÉRINT ELSŐSORBAN AZ INKONTINENCIA?

Kiemelten veszélyeztetettek az elhízottak, a változó korba lépő hölgyek, az ötven év feletti férfiak és különösen a várandós kismamák.
Az inkontinencia gyakorisága az életkorral változik:

A nők között:

• 30 év alatt 16%
• 30-60 között 24-30%
• 60 felett 50%

A férfiaknál:

• 15-60 év között 3%
• 65 év felett 7-10%

Nőknél az inkontinencia kialakulásában szerepet játszik a hüvelyi szülések száma is:
Hüvelyi szülésnél az

• első gyermek után 30-38%
• a második után már 56%
• a harmadik után pedig 75%

MILYEN OKOK SZEREPELNEK AZ ELŐIDÉZÉSÉBEN?

• életkor
• családi előfordulás
• terhesség és szülés
• változókort követő hormonális helyzet
• nehéz fizikai munka
• elhízás
• ismétlődő hólyag-, hüvelygyulladás
• kismedencei szervek előesése, elődomborodása a hüvelyen keresztül (hólyag, méh)
• bizonyos ideggyógyászati megbetegedések (agyvérzés, Sclerosis multiplex, Parkinsonizmus, cukorbetegség okozta idegkárosodás)
• krónikus köhögéssel járó tüdőbetegségek (COPD), dohányzás
• mozgáskorlátozottság
• állandó stressz
• krónikus székrekedés
• kismedencei elvégzett műtététek, daganat miatti besugárzás
• bizonyos gyógyszerek (vízhajtók, vérnyomáscsökkentő szerek)

MILYEN FORMÁI ISMERTEK AZ INKONTINENCIÁNAK?

1. A leggyakoribb forma a köhögésre, tüsszentésre, fizikai aktivitásra, emelésre jelentkező terheléses vagy stressz inkontinencia. Ebben az esetben a probléma forrása általában a hólyagnyak alátámasztásának gyengülése. A stressz inkontinencia kialakulásának megértéséhez ismerni kell az anatómiai helyzetet és a gáti izomzat vizelettartásban betöltött szerepét. Erről a gátizomzat és a szülés fejezetben olvashat részletesen.
   Normális alátámasztás esetén, amikor a medence fenék rétegei megfelelően működnek, a köhögéskor, emeléskor megemelkedő hasi nyomás nemcsak a hólyagot érinti, hanem egyidőben a nyomás áttevődik a húgycsőre is. Ezekben az esetekben nem történik vizeletvesztés. Ha a gát izomzata valamilyen okból megnyúlik, a hólyagalap helyzete megváltozik, lesüllyed. Ebben ez esetben a hasi nyomás nem tud egyidőben áttevődni a hólyagalapra. A hólyagban így kialakult nyomásemelkedésnek a hugycső záróizomzata nem tud ellenállni és a vizelet akaratlanul a külvilágba ürül. A tartóelemek megnyúlása és gyengülése mellett a stressz inkontinencia kialakulásában szerepet játszhat még a húgycső nyálkahártyájának sorvadása is, amelyet rendszerint változó korú nőknél tapasztalunk. Ilyenkor a húgycső nyálkahártyája nem kellő mértékben párnázza ki belülről a húgycsövet, amely egyébként szintén fontos eleme a vizelet visszatartásának. Az állapot kialakulásának kedvez a túlsúly is, ilyenkor a gáti tartó elemek a normálisnál nagyobb teher viselnek. 
    
2.  A vizeletelcsepegés másik gyakori oka, ha a húgyhólyag izomzata túlságosan aktív. Ilyenkor a vizelési inger hirtelen jelentkezik, parancsoló jellegű, azaz a beteg a vizeléssel kapcsolatos késztetést nem képes tudatosan elnyomni. A sürgető jellegű vizelési inger olyan erős, hogy rendszerint azonnal elcsepeg a vizelet. A túlműködő hólyagnak két formája ismert, ezek a - száraz forma- ha a beteg még éppen kiér a toilettre, és a - nedves forma,ha az illető már nem éri el a mellékhelyiséget, vagyis mindenképpen létrejön a bevizelés.
   Ezt a típust parancsoló, sürgősségi, kényszer vagy idegen szóval urge (olvasd: ördzs) inkontinenciának nevezzük. A háttérben hólyagbeidegzési zavar, gyulladás, hólyagkő vagy daganat állhat.
    
3. A harmadik leggyakoribb forma a fenti kettő változatos keveredése. Ezt kevert inkontinenciának nevezzük.

HOGYAN ELŐZZÜK MEG AZ INKONTINENCIA KIALAKULÁSÁT?

• Megfelelő rostdús étrend mellett jó az emésztés és elkerülhető székrekedés!
• Ügyeljen a megfelelő folyadékbevitelre! Hiba vizeletcsepegéstől tartva napi folyadékfogyasztásunkat csökkenteni. Jó folyadék ellátottság mellett a vizeletben lévő salakanyagok kevésbé ingerlik a vizeletelvezető rendszer nyálkahártyáját.
• Érdemes már fiatalkorban elkezdeni a gáti izomerősítő gyakorlatokat és napi rendszerességgel végezni!Fontos, hogy a tornát szakember segítségével sajátítsa el. Így biztosítható, hogy azon izmok vegyenek részt az edzésben, amelyek a normál vizelettartásban szerepet játszanak.
• Ügyeljen testsúlyára, ha szükséges akkor diéta és mozgás együttes alkalmazása mellett fokozatosan csökkentse azt az életkorának, magasságának megfelelő normál értékig!
• Kerülje a kimerítő fizikai megterhelést, lehetőleg ne emeljen nehéz tárgyakat, mely a gáti izomzatra fokozott munkát hárít!
• Rendszeres, nem megterhelő a gáti izmokat is érintő testmozgás jótékony hatású lehet !Ilyen többek között az úszás. Az erőteljes hasprést kívánó gyakorlatok- mint súlyemelés- károsak lehetnek.
• Meleg ülő-, és lábfürdő jótékony hatású!
• Ülő munka esetén óránként tartson öt perc szünetet és járkáljon néhány percet!
• A hólyagot izgató italok és ételek fogyasztását kerülje (kávé, kóla, szénsavas italok) !
• Parancsoló inger esetén nem fusson a WC-re! Álljon meg, kulcsolja össze a lábait és türelmesen várjon. Lassan számoljon magában míg az inger erőssége alábbhagy.
• Hagyja abba a dohányzást, ez ugyanis ingerli a hólyag nyálkahártyáját!

MILYEN VIZSGÁLATOK SZÜKSÉGESEK A KEZELÉS MEGKEZDÉSÉHEZ?

• Alapos kórelőzmény felvétel, a beteg panaszainak kikérdezése
• A háttérben meghúzódó lehetséges betegségek felkutatása, kizárása
• Vizelési napló vezetése
• Étkezési és folyadék-beviteli szokások feltérképezése
• Vizeletvizsgálat
• Fizikális vizsgálat
• Amennyiben szükséges további eszközös kivizsgálás

MILYEN GYÓGYMÓDOKAT ALKALMAZUNK INKONTINENCIA ESETÉN?

Elöljáróban elmondható, hogy az inkontinencia nem sorscsapás. Ma már a betegség számos kezelési módja ismert és sikerrel alkalmazható.
A kezelés alappillérei: a vizeletcsepegés okát lehetőleg meg kell szüntetni, a terápiának egyénre szabottnak kell lennie és elsőként konzervatív, azaz nem műtéti kezelést kell választani. A kezelésben mindig szerepet kell kapjon a beteg életmódjának megváltoztatására irányuló tanácsadás is!
 

• Életmód változtatás (étkezési, folyadékbeviteli,székelési szokások változtatása, stb.)
• Amennyiben az inkontinencia hátterében alapbetegség igazolható, annak megfelelő kezelés szükséges a vizeletelcsepegés megszüntetéséhez (pl. cukorbetegség, prosztata megnagyobbodás)
• Gáti izomzaterősítő speciális gyakorlatok - intim torna
• Hólyaglazító és koncentrációs gyakorlatok
• Gyógyszeres kezelés
• A fentiek hatástalanságakor kis megterhelést jelentő műtét

MIKOR KELL ORVOSHOZ FORDULNI?

Figyelmeztető tünet lehet a köhögésre, tüsszentésre, emelésre jelentkező akaratlan vizeletelcsepegés. Érdemes felkeresni a szakembert, ha gyakran lép fel sürgető vizelési inger. Kérjünk segítséget a hüvely feszességének szexuális zavart is okozó csökkenése és széklet vagy szélvisszatartási gondok esetén !
Ez utóbbiak csakúgy, mint az aranyérbántalmak a végbél záróizomzatának gyengeségét jelzik. Súlyosabb formában a kismedencei szervek lesüllyednek és a hüvelyből elődomborodnak. Természetesen egyik esetben sem halogatható az orvosi vizsgálat.

Szeretettel várjuk magánorvosi rendelőnkben, ahol panaszainak teljes körű kivizsgálására diszkrét környezetben, kívánsága szerint akár csak a szakorvossal történő személyes találkozás keretében biztosítunk lehetőséget. Éljen a lehetőséggel, hogy segítségünkkel intim légkörben, várakozás nélkül panaszai végleges megoldásra találjanak. Az alábbi telefonszámon Varga Krisztina asszisztens várja bejelentkezését: +3620-250-55-86. Kérdését név nélkül is felteheti az alábbi e-mailen: info@vizeletkontroll.hu